Kapcsolatokban élünk. Szükségünk van emberi kapcsolatokra. Lehetnek ezek sokszor felszínes "érintkezések", a plázákban őgyelgő másik embernek a látványa, vagy még inkább egyszerűen csak annak a tudata, hogy vannak mások is körülöttünk. Kapcsolatainknak minősége van. Érezzük ezt, persze leginkább ennek a minőségnek a hiányát érezzük - és természetesen anélkül, hogy pontosan azonosítani is tudnánk, mi az, ami hiányzik. Ezek az érzések irányítanak bennünket, láthatatlanul, észrevehetetlenül, lappangva. Keressük a "jó" kapcsolatokat.
Gyermekkorunkban kedvenc regényeinkből - és szerencsésebbjeink saját élményből is - megismerkedhettünk a barátság és a szerelem fogalmaival. És az igazán szerencsések közülünk naponta tapasztalják a szeretet érzését - családi köreinkben.
De nagyobb világra vágyunk, nem akarunk bezárkózni lakásunk, házunk falai közé, azt érezzük természetesnek - és valóban ez lenne a természetes - amikor szélesebb a kapcsolati rendszerünk, benne egyfajta természetes folytonossággal - ami a kapcsolatok minőségét illeti.
Érezzük, hogy szükségünk van a teljes skálára, a legintimebb szeretettől kezdve a barátság, barátságosság, haverság, rokonság, ismerősség minden fokozatára. Nem tartjuk elégnek azt, hogy otthon van valami, és kívül semmi. Nem szeretjük az éleket, a szakadékokat; hanem szeretjük a lankákat, a folytonos átmeneteket. Mégis sokunk életvitele éppen ellentétes ezzel. Autóval közlekedünk, és így nem érintkezünk az utcán, Tv-t nézünk és DVD-t, és nem megyünk moziba (színházba?), ügyesen kerüljük a másik emberrel való kapcsolatot, hogy azután másik oldalról fürödjünk egyet a plázák hangulatában, halljuk a mellettünk ülők beszélgetését az étteremben, a zenészt a szórakozóhelyen.
Keressük a kapcsolatokat, és közben érezzük, hogy valami hiányzik. Nem ismerjük fel, mert nincs rá lehetőségünk (hiszen éppen ezt kerüljük el), hogy kapcsolatainkból hiányzik a másik emberrel történő fizikai kontaktus. Nem gondolunk arra, hogy ez éppen olyan igényünk, mint a friss levegő, a szép természeti és épített környezet, a napsütés vagy az eső. Része az életünknek, és ha kizárjuk belőle, a hiánya marad velünk.